A játékosok addig játszanak, amíg a labdájukat be nem ütik a lyukba. Erre a célra engedélyezett akár speciális ütők (putter) használata, akár a 2.000-nél is több típusú, egyedi tulajdonságokkal felruházott labda egyikének kiválasztása.
A versenyeket különböző fajtájú pályákon játsszák, amelyek normális esetben 18 különböző lyukat tartalmaznak, számos akadály beiktatásával nehezítve a játékosok sorsát, kockáztatásra kényszerítve őket.
Mielőtt elkezdjük a játékot, célszerű kiválasztani maximum 2-3 fajta labdát, és azt az ütőt amelyek a saját egyéniségünkhöz és játékstílusunkhoz a legmegfelelőbbek. Ha ennél többet választunk ki, akkor nagy valószínűséggel túlkomplikáljuk a játékot, amivel az önfeledt szórakozás is odavész!
A mini golf ütő három, jól elkülöníthető részből áll:
Szép, egyenletes feltekerés a nyél felső részétől indulnak. Játék közben a szabályok előírják, hogy ütéskor mindkét kezünknek az ütőn kell lennie.
A nyél legtöbbször fémből készül, amely kúpszerű kialakítása stabil kezelést ad, elkerülendő annak ütéskori meghajlását. Természetesen más (pl.: karbon) anyagokból is készülnek nyelek.
Az ütő feje formázhat „L” alakot – amit a legtöbb mini golf játékos használ, vagy „T” alakot. Előző esetben a súlyelosztás kedvezőbb ami nagyobb biztonságot ad a játékosnak a célzott ütés elérésében. Az ütő feje 6-8 mm vékonyságú gumival is bevonható. Ez esetben az eredmény egy jobban kontrolált ütés, valamint ekkor sokkal kisebb erőt kell kifejteni mint a fémfej esetén. Gumírozott fejjel sokkal könnyebb csavart ütést is megjátszani, ami szintén könnyítheti a győzelem megszerzését.
Átlagos játékosként az ember a pályákon legtöbbször egy sztenderd mini golf labdával játszik, hacsak nem tagja valamelyik klubnak. Ugyanis annak előírásai klubonként változhatnak.
Kezdetben kevés számú labdát vásárolnak, majd ahogy nő a tagság száma, annak tudása és profizmusa, azzal párhuzamosan bővítik a labdák fajtáinak számát is a tulajdonosok. Összességében több mint 10.000 féle labda került piacra az elmúlt 70 évben, követve az egyedi igényeket, pálya specifikációkat.
A sztenderd méret: 37-43 mm közötti átmérőt takar, azonban a keménység, súly, ruganyosság és felület variációinak végtelensége a gyártók számára örökös feladatot biztosít. Egyes labdák lakkozott réteggel készülnek, mások nyersek. Utóbbi előnye, hogy a tapadása sokkal jobb a „borderek” falak ütésekor, valamint a csavarásnál.
Látható, hogy a labdák és az ütők minősége nagyban befolyásolja játékunk eredményességét. Célszerű már a kezdeteknél alaposan megfigyelni az eszközök viselkedését, és a pályára legoptimálisabbat kiválasztani egy játék során.
Négy tényezőre kell figyelni a játék során: a lábfej, a láb és a test pozíciója és a grip. Alapvetően normál állásban kell kezdeni a játékot, lábak egymástól átlagos távolságban (kis terpeszállás). Magasabb játékosok esetében a terpesz is nagyobb kell, hogy legyen: elkerülendő az ütő és a pálya korai találkozását.
Az ütést megelőzően picit behajtott térdekkel és háttal figyeljük a labdát, majd ütéskor már a célpontot figyeljük. A testünkkel a természetes egyensúlyt biztosítjuk az ütés alkalmával, mentesítve a comb és hátizmokat a megterheléstől.
Kezeink körbeölelik az ütő nyelének burkolt végét úgy, hogy a mutatóujjunkkal szabályozni tudjuk az ütés pillanatában átadott energiánk erejét és annak irányát. Optimális esetben egyik kezünk a másikon helyezkedik el: az már egyéni kényelemtől függ, hogy a bal van a jobbon vagy éppen fordítva.
Az ütés mozdulata közben csak olyan erősen tartsuk az ütőt és feszítsük meg karjainkat, hogy ne veszítsük el a célt, azzal kontrolálni tudjuk a z erősséget és pontosságot.
A játék során éreznünk kell, hogy az ütő a karunk meghosszabbodása, a lendítések pedig leginkább a vállainkban fejtenek ki erőt.
Az ütő fejét a labda mögé helyezzük, közel a pályatesthez. Ellenőrizzük, hogy a labda az ütő középpontjánál fekszik, megteremtve az ütéshez szükséges helyes egyensúlyt.
Ha minden készen áll a tökéletes ütésre, akkor már csak jobb szemünk sarkából el kell képzelnünk egy áthaladó vonalat az ütő feje, a labda középpontja és a célpontunkon között. Ekkor elindítjuk a lendítés, aminek hossza meghatározza azt az erőt, amivel a labdát a lyuk felé gördíti: a hosszabb ütés nagy erőt és távolságot jelent.
1.
a labdától visszafelé történő lendítés
2.
a labda mögötti kiindulóponting történő előrelendítés (ugyanebbe az irányba folytatva a mozdulatot elütésre kerül a labda)
3.
amikor az ütő kapcsolatba kerül a labdával
4.
a labda elindulása (a lendítést követően, miután elütöttük a labdát és megálltunk, a labda elhagyja az elütő-helyet. Ekkor lehet a legjobban befolyásolni a labda irányát.)
Az élvezhető mini golfozáshoz nélkülözhetetlen a megfelelő sebességű és irányú alapütés elsajátítása. A 2-es fázis mozdulata szerint tudjuk leginkább irányítani a labda sebességét. Az irány szinte mind a 4 fázisban kontrolálható, ezért fontos az összes begyakorlása, megtanulása az „ütésnek”. Ahhoz, hogy egy csavart nélküli egyszerű ütést hajtsunk végre, az ütőt ingaszerűen kell mozgatnunk előre és hátra. Az ütésnek vállból kell megvalósulni.
Abban az esetben, amikor nem látjuk a labdánktól közvetlenül a lyukat, vagy valamilyen akadály helyezkedik el a labda és a lyuk között, vagy éppen egy másik útvonalat tartunk optimálisnak a cél eléréséhez – használnunk kell az ütésnél a fal segítségét. Ennél az ütésnél is nélkülözhetetlen a csavar nélküli alapütés, a helyes sebesség és a helyes irány kiválasztása.
A mini golf ütésvariációinak harmadik és egyben legnagyobb technikai tudást igénylő ütése a csavart ütés, amikor is a labda horizontálisan csavarodik, pörög. Használhatjuk ezt másik út választásánál, vagy éppen a lyuk mögötti fal elérése esetén.
A csavarást két módon érhetjük el: egyik a labda felső részének megütése, másik pedig a nyesés. A csavart labda irányítása nehéz feladat, a játékosok részére akár évekbe is telhet annak tökéletes elsajátítása.
A következő néhány pont a WMF által elfogadott szabályrendszerből került kiemelésre:
A mini golfot egy ütővel és mini golf labdákkal a mini golf pályán játsszák. Cél, hogy minden egyes lyuknál a lehető legkevesebb ütésből juttassuk el a labdát a start területből a lyukba.
A játékos minden egyes lyuknál csak egy fajta labdát használhat, viszont lehetősége van a körben több típusú labdát használnia.
Minden egyes ütővel történt labdaérintés ütésnek számít. Ha a labda nem éri el a lyukat 6 ütésből, akkor 7 pont kerül a játékkártyán rögzítésre az adott akadálynál. Ez a maximális pont minden egyes lyuknál. A pályán szerzett büntetőpontok módosíthatják a végeredményt.